Az Európai Bizottság által közzétett „2026-os uniós éghajlat-politikai előrehaladási jelentés” és a „Szén-dioxid-piaci jelentés” szerint az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása 19 uniós tagállamban csökkent, nyolcban pedig nőtt, köztük Portugáliában, ahol a második legnagyobb emelkedést (4,2%) regisztrálták, Olaszország (5,8%) mögött, amelyet Spanyolország (2,2%) követett, az erdészeti ágazat hatására.

Az EU-szerte az ÜHG-kibocsátás 2025-ben 1,6%-kal csökkent az előző évhez képest, de az Európai Bizottság kiemelte, hogy „a 2030-as éghajlati célok elérése érdekében gyorsabb ütemű csökkentésre van szükség”.

Az Európai Bizottság azt is közölte, hogy kilenc EU-tagállam – köztük Németország – nem teljesíti a 2030-as környezetvédelmi céljait, és felszólította őket, hogy terjesszenek elő korrekciós intézkedéseket.

Ausztria, Horvátország, Ciprus, Németország, Olaszország, Írország, Litvánia, Málta és Svédország köteles korrekciós intézkedéseket előterjeszteni a kibocsátáscsökkentő intézkedések és beruházások végrehajtásának és fejlesztésének felgyorsítása érdekében.

Németország és Olaszország az Unió legnagyobb, illetve harmadik legnagyobb gazdasága.

A jelentésből kitűnik, hogy az erőfeszítés-megosztási rendelet hatálya alá tartozó kibocsátások (beleértve a belföldi közlekedést, az épületeket, a mezőgazdaságot és a hulladékkezelést) jelenlegi előrejelzések szerint 2030-ra körülbelül 38,5%-kal csökkennek majd 2005-höz képest, ami kissé elmarad az EU-szintű 40%-os céltól.

A dokumentum szerint, mielőtt a tagállamok igénybe vennék az erőfeszítés-megosztási rendelet (ESR) szerinti rugalmassági lehetőségeket céljaik elérése érdekében, Németország, Írország és Málta esetében a legnagyobb hiányok várhatók a 2030-as célokhoz képest.

Ezzel szemben Bulgáriának, Görögországnak és Portugáliának várhatóan a legnagyobb többlete lesz a 2030-as ESR-céljaikhoz képest.

Brüsszel azt is kiemelte, hogy 2025-ben különösen súlyosak voltak az erdőtüzek: az Európában leégett terület soha nem látott mértékben, több mint egymillió hektárra rúgott, ami nagyrészt az augusztusi ibériai tűzvészeknek köszönhető.

Az európai erdőtüzekből származó kibocsátás szintén rekordszintet ért el, mivel a Bizottság szerint az esős tél és a kora tavasz alatt egyes régiókban bekövetkezett növényzetnövekedés, amelyet tartós aszály és ismétlődő hőhullámok követtek, kedvező feltételeket teremtett a nagyméretű tüzek kialakulásához, különösen Spanyolországban, Franciaországban, Portugáliában és Olaszországban.

Állítsa be a The Portugal News-t előnyben részesített hírforrásként a Google-on

GoogleHozzáadás előnyben részesített forrásként a Google-on