Az APEL által a lisszaboni „Book 2.0” rendezvény negyedik kiadásának nyitónapján közzétett nyilatkozatban az szerepel, hogy a szabadidő eltöltésére szolgáló tevékenységek listáját a barátokkal való társasági élet vezeti (91%), ezt követi a közösségi média (85%), a harmadik helyen a mozi és az audiovizuális streaming áll (75%), majd a sport (66%). A szabadidős olvasás a következő helyen szerepel, 62%-kal.

Fő akadályok

Ugyanezen szöveg szerint azok körében, akik nem olvasnak, „az érdeklődés hiánya jelenti a fő akadályt (43%), ezt követi az időhiány (38%) és más tevékenységek előnyben részesítése (33%)”.

Az APEL a nyilatkozatában kiemeli, hogy „az eredmények megerősítik, hogy Portugáliának az olvasást és az írástudást nemzeti prioritásként kell kezelnie”, emlékeztetve arra, hogy „a könyv elengedhetetlen eszköz az állampolgári tudatosság, a kritikus gondolkodás, az emberi fejlődés, a tudáshoz való hozzáférés és a demokratikus részvétel szempontjából”.

Olvasási szokások

A GfK által 1 000, 15 évnél idősebb személy megkérdezésével végzett kutatás eredményei szerint a válaszadók 78%-a állítja, hogy 2025-ben legalább egy könyvet el fog olvasni, ami az elmúlt három év legmagasabb aránya, viszont 62% vallotta, hogy tavaly legalább egy könyvet vásárolt, ami csökkenést jelent a 2023-as 65%-hoz képest.

A kutatás szerint a vásárlókonkénti átlagos könyvvásárlási szám is tovább csökken: a 2023-as 7,5-ről 2024-ben 7-re, 2025-ben pedig 6,9-re, ami az ajándékba vásárolt könyvekre is igaz.

„Az eredmények arra utalnak, hogy a kiskereskedelmi panel alakulásából megfigyelhető ágazati növekedés nem vezetett a portugál családok könyvfogyasztásának széles körű fokozódásához” – olvasható a közleményben.

Könyveladások

2025-ben a könyveladások Portugáliában 6,9%-kal nőttek az előző évhez képest, ami összesen közel 15 millió eladott könyvet jelentett; a növekedést elsősorban a kifestőkönyvek és a gyermekkönyvek hajtották – derül ki az APEL által januárban közzétett adatokból.

Idén második negyedévében azonban a könyveladások közel 2%-kal csökkentek a 2025-ös azonos időszakhoz képest, ami a pandémia óta az első visszaesést jelentette, annak ellenére, hogy ez egybeesett a Lisszaboni Könyvvásárral.

Olvasás vásárlás nélkül

Az iparági szövetség által közzétett kutatási adatok azt is jelzik, hogy a brazilok közel egyötöde vásárlás nélkül olvas, „ami rámutat az olyan hozzáférési módok növekvő fontosságára, mint a kölcsönzés, a könyvtárak, a beszerzés, a digitális és egyéb könyvterjesztési formák, ami megköveteli az ágazattól, hogy jobban megértse, hogyan járulhat hozzá az olvasás terjedése a könyv értéklánc fenntarthatóságához is.”

Ennek ellenére az APEL rámutat arra, hogy azok közül, akik digitális olvasónak tartják magukat, több mint kétharmaduk ingyenes tartalmakhoz folyamodik, amelyek a felhőalapú tárolóplatformoktól olyan hálózatokig terjedhetnek, mint a WhatsApp és a Telegram.

„Ezek a csatornák magukban foglalhatnak törvényes felhasználási módokat – például engedélyezett kölcsönzéseket, nyílt hozzáférésű műveket vagy személyes fájlmegosztást –, de egyaránt alkalmasak a tartalmak illegális és engedély nélküli megosztására is. Ennek a jelenségnek a megértése elengedhetetlen a szerzők, a kiadók, a könyvkereskedők és a könyvellátási láncban részt vevő valamennyi szakember védelme szempontjából, valamint annak megértéséhez, hogy a digitális olvasás terjedése milyen mértékben történik legális ajánlatok révén, illetve a tartalmak kereskedelmi csatornákon kívüli terjesztése révén” – tette hozzá a szövetség.