Az Egészségügyi Főigazgatóság (DGS) azonban hangsúlyozza, hogy a rovar kimutatása nem jelenti azt, hogy kórokozók lennének jelen, vagy hogy a vírusok aktívan terjednének a közösségben; az országban a helyi úton terjedő esetek száma továbbra is nulla.
A DGS és a Vektor-megfigyelő Hálózat (REVIVE) által szolgáltatott adatokból kitűnik, hogy a 2026 eleje óta az országban megerősített mind a 18 dengue-eset, mind a négy chikungunya-eset külföldről behozott, külföldön felderített eset. Ráadásul a terepen gyűjtött szúnyogminták vizsgálata – beleértve a legutóbbi, a lakosság panaszai nyomán Braga és Amares településeken tett leleteket is – nem tárta fel a vírusok jelenlétét.
Ennek alapján a DGS a 40 érintett települést „1. szintű” kockázatúként (sárga riasztás) minősítette, ami fokozott megfigyelést és a szaporodási helyek felszámolását igényli, anélkül, hogy szükség lenne az „narancssárga” (magas kockázat) vagy a „piros” (járvány) riasztási szintek aktiválására.
Klímaváltozás
A klímaváltozás és a magasabb hőmérséklet lehetővé teszi ennek a fajnak a megtelepedését, ami más európai országokban is megfigyelhető tendencia.
Az importált esetekből eredő helyi járványkitörések kockázatának csökkentése érdekében a hatóságok arra kérik a lakosságot, hogy távolítsák el az állóvízzel teli edényeket – például a virágcserepek alátéteit, vödröket vagy ereszcsatornákat –, használjanak rovarriasztót, és jelentsék az esetleges észleléseket olyan weboldalakon keresztül, mint a MosquitoWeb és a Mosquito Alert.








Follow us on social media