A Lusa hírügynökség beszámolója szerint a Portugál Társasház-kezelő és -igazgatási Vállalatok Szövetsége (APEGAC) arra sürgeti a kormányt, hogy vezessen be kötelező egységes biztosítási szerződést minden lakóépületre, felváltva a jelenlegi rendszert, amelyben minden lakástulajdonosnak saját maga kell gondoskodnia a biztosításáról.

Széttagolt rendszer

Vítor Amaral, az APEGAC elnöke elmondta, hogy a széttagolt rendszer jelentős nehézségeket okozott a január vége és március eleje között Portugáliát sújtó viharsorozatot követően, amikor a közös területeken keletkezett károk miatt ugyanazon épületen belül több tucat – vagy akár több száz – különálló biztosítási kárigényt kellett benyújtani.

„Egy épületben akár 100 lakás is lehet, ami 100 külön biztosítási kárigényt jelent” – magyarázta, azzal érvelve, hogy egy egységes biztosítási szerződés egyszerűsítené a kárigény-kezelési folyamatot, és biztosítaná a fedezetre, az önrészekre és a kártérítésre vonatkozó következetes döntéseket.

A jelenlegi jogi keretek között a lakástulajdonosoknak saját tulajdonrészüket kell biztosítaniuk, ami azt eredményezi, hogy az épületeket gyakran több, eltérő biztosítási feltételeket kínáló biztosító fedezi. Az APEGAC szerint ez gyakran ellentmondásos értelmezésekhez vezet: egyes biztosítók elfogadják a kárigényeket, míg mások elutasítják azokat, vagy ugyanazon eseményre eltérő önrészt alkalmaznak.

A szövetség hozzátette, hogy javaslatokat terjesztett elő a jogszabályok módosítására, de eddig alig talált támogatást a lakásügyi államtitkár, a Portugál Biztosítók Szövetsége (APS) vagy a parlamenti frakciók részéről.

Súlyos időjárási körülmények

Ezt a vitát az egyik legsúlyosabb szélsőséges időjárási időszak követte, amelyet Portugália az elmúlt években átélt.

Az egymást követő atlanti viharok – köztük a Leonardo, a Marta és a Kristin viharok – széles körű pusztítást okoztak a Közép-, a Lisszaboni, a Tejo-völgyi és az Alentejo régiókban. Több ezer lakóház, üzlet és középület szenvedett károkat, míg az áradások, a kidőlt fák és az infrastruktúra meghibásodásai miatt a biztosított és nem biztosított károk összege a becslések szerint meghaladta az 5 milliárd eurót.

A SAPO adatai szerint a kormány a viharok után mintegy 35 900 kérelmet kapott lakás-újjáépítési támogatásra, míg a nemzeti helyreállítási munkacsoport becslése szerint a leginkább érintett régiókban 35 000 és 40 000 közötti vállalkozás szenvedett károkat.

Bár az APEGAC elismeri, hogy a biztosítási kárigények többségét mára már feldolgozták, Amaral sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az eredmények nem mindig voltak kielégítőek. Egyes esetekben a biztosítók állítólag olyan javítási megoldásokat ajánlottak, amelyek nem állították vissza az épületeket eredeti állapotukba.

Példaként említett egy tetőt, amelynek eredeti cserépeit már nem gyártják, és ahelyett, hogy a teljes tetőt megfelelő anyagokkal cserélték volna ki, a biztosító állítólag azt javasolta, hogy a sérülésmentes cserépeket új, eltérő kialakítású cserépekkel együtt használják fel újra, ami következetlen megjelenést eredményezett.

Helyreállítási munkálatok

A viharok miatt beérkezett kárigények nagy száma nyomást gyakorolt a biztosítási kárfelmérőkre is, ami jelentős késedelmet okozott a rutinügyek feldolgozásában.

Az APEGAC szerint számos, a viharokkal nem összefüggő, alacsonyabb értékű kárigény esetében hónapok óta várnak a szakértői szemlére, mivel az erőforrásokat átirányították a jelentős időjárási károk kezelésére.

Eközben az ország egész területén folytatódnak a helyreállítási munkálatok. Portugália 65,37 millió eurós előleget fog kapni az Európai Unió Szolidaritási Alapjából a téli viharok utáni újjáépítés támogatására, amely hozzájárul a megrongálódott infrastruktúra helyreállításához és az érintett közösségek segítéséhez.

Az APEGAC úgy véli, hogy az idei szélsőséges időjárásból levont tanulságoknak a társasházi jogszabályok átfogó felülvizsgálatát kellene ösztönözniük, azzal érvelve, hogy egy kötelező, az egész épületre kiterjedő biztosítási szerződés javítaná a hatékonyságot, csökkentené a biztosítók közötti vitákat, és nagyobb biztonságot nyújtana a lakástulajdonosoknak a jövőbeli természeti katasztrófákra való reagálás során.