A pénzügyi piacok máris újabb kamatemeléssel számolnak az év vége előtt, az Euribor-kamatok pedig a szigorúbb monetáris politika iránti várakozásokat tükrözik.

Október 29-én, csütörtökön az EKB bejelentette döntését a frankfurti kétnapos ülés után: a betéti kamatlábat 2,50 százalékon, a fő refinanszírozási kamatlábat 2,65 százalékon, a határidős hitelkamatlábat pedig 2,90 százalékon tartotta, így fenntartva a szeptemberben bevezetett szinteket.

A szünet azonban átmenetinek bizonyulhat, mivel a befektetők egyre inkább számítanak egy újabb 0,25 százalékpontos emelésre az EKB december 17-i következő ülésén, ami a betéti kamatlábat 2,75 százalékra emelné.

Továbbra is fennállnak az aggodalmak

Az EKB legutóbbi döntéseit befolyásoló fő tényezők között szerepelnek az emelkedő energiaárak, mivel a közel-keleti konfliktus felhajtotta az olaj- és gázárak szintjét, ami további bizonytalanságot okoz az euróövezet inflációját illetően.

Az EKB adatai szerint az éves infláció az augusztusi 3,2 százalékról szeptemberben 3,8 százalékra emelkedett, az energiaárak pedig különösen meredeken emelkedtek, elérve a 18,9 százalékot, szemben az előző havi 14,3 százalékkal.

Christine Lagarde elismerte, hogy a csütörtöki ülésen megvitatták a kamatemelés lehetőségét.

A döntéshozók azonban végül úgy döntöttek, hogy további gazdasági adatokra várnak, mielőtt újabb lépést tennének.

Az ECO beszámolója szerint az EKB elnöke kijelentette, hogy az intézmény jó helyzetben van ahhoz, hogy kivárja és értékelje a fejleményeket, ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy az inflációs kockázatok növekednek.

A központi banknak azzal a kihívással is szembe kell néznie, hogy az árakat úgy szabályozza, hogy közben ne gyakoroljon további nyomást a már amúgy is törékeny európai gazdaságra, mivel a magasabb hitelfelvételi költségek ugyan segíthetnek az infláció visszaszorításában, de egyúttal drágábbá teszik a hiteleket a háztartások és a vállalkozások számára, ami potenciálisan lassíthatja a beruházásokat és a gazdasági tevékenységet.

Adósságválság

A franciaországi helyzet is egyre nagyobb aggodalmat kelt az európai pénzügyi piacokon.

Több európai országban is emelkedtek az állami hitelfelvételi költségek, és Franciaország különösen nagy figyelmet von magára az államháztartással kapcsolatos aggodalmak és a politikai bizonytalanság miatt.

Lagarde arra figyelmeztetett, hogy a magas államadóssággal rendelkező országoknak fel kell készülniük arra, hogy a következő hónapokban drágábbá válik a finanszírozás, mivel a magasabb állami hitelfelvételi költségek további nyomást gyakorolhatnak a nemzeti költségvetésekre, és megnehezíthetik a kormányok számára az adósságkezelést.

Ezért az EKB egyensúlyt teremt az infláció visszaszorításának szükségessége és annak a kockázatnak a között, hogy a hitelfelvételi költségek további emelkedése gyengítheti a gazdasági növekedést és a pénzügyi stabilitást.

Euribor-becslések

Bár az EKB még nem jelentett be újabb kamatemelést, az Euribor reagált a szigorúbb monetáris politika iránti várakozásokra.

Az idealista által közzétett októberi adatok szerint a három-, hat- és tizenkét hónapos átlagos Euribor-kamatok több hónapos emelkedés után továbbra is jelentősen magasabbak, mint az év elején.

Ez máris hatással van a változó kamatozású jelzáloghitelekkel rendelkező portugál háztartásokra.

Amint arról az ECO október 30-án beszámolt, a jelzáloghitel-törlesztőrészletek várhatóan novemberben ismét emelkedni fognak, annak ellenére, hogy az Euribor-kamatok a hónap folyamán kissé csökkentek.

Egy 150 000 eurós, 30 éves futamidejű jelzáloghitel esetében, 1 százalékos kamatkülönbözettel, a becsült havi emelkedés a használt Euribor-index függvényében változik: a háromhónapos kamatláb esetén körülbelül 17,39 euróval, a hat hónapos körülbelül 44,17 euróval, a 12 hónapos pedig havonta körülbelül 89 euróval.

A különbség attól függ, hogy mikor vizsgálták felül utoljára a jelzáloghitel kamatlábát, és hogy a bank milyen referencia-kamatlábat alkalmaz.

Ezek a növekedések jól mutatják, hogy az Euribor változásai hogyan befolyásolhatják a háztartások költségvetését, még akkor is, ha az EKB hivatalos kamatlábait változatlanul hagyja.

Korai távozás

Az október 27-i ülésen váratlan bejelentés is elhangzott a központi bank vezetésének jövőjéről.

Christine Lagarde megerősítette, hogy 2027. február 7-én távozik az elnöki posztról, néhány hónappal azelőtt, hogy októberben lejárna a mandátuma.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt vezetője azzal indokolta döntését, hogy nagyobb szabadságot szeretne kapni ahhoz, hogy a monetáris politika keretein túlmutató kérdésekről is nyilvánosan nyilatkozhasson, amit jelenlegi pozíciójának politikai semlegessége korlátoz.

Az ECO beszámolója szerint Lagarde kijelentette, hogy szeretné kifejezni véleményét, és részt venni az EKB hatáskörén kívüli ügyekben is.

Távozása egy Európának különösen érzékeny időszakban történik, amikor a gazdasági bizonytalanság, a geopolitikai feszültségek és a franciaországi politikai fejlemények tovább nehezítik az intézmény előtt álló kihívásokat.

Az utódjának kiválasztására irányuló folyamat már megkezdődött; a kinevezésért az Európai Tanács felel.

Állítsa be a The Portugal News-t előnyben részesített hírforrásként a Google-on

GoogleHozzáadás előnyben részesített forrásként a Google-on