Ursula von der Leyen,az Európai Bizottság elnöke az „Unió helyzetéről” szóló beszédében mutatta be a javaslatot, amelyben arra szólította fel Európát, hogy lépjen fel az általa a technológia gyermekekre gyakorolt egyre növekvő hatásának nevezett jelenség ellen.

A „Kids Act” értelmében a Bizottság életkoronként eltérő szabályokat vezetne be: a 13 év alatti gyermekek számára tilos lenne a közösségi média használata, míg a 13 és 15 év közötti gyermekek szüleik által kezelt és felügyelt, korlátozott funkciókkal rendelkező „mini fiókokhoz” férhetnének hozzá, amelyek használatának időtartamára is korlátozások vonatkoznának.

A 15 és 18 év közötti korosztály esetében a platformoktól elvárnák, hogy olyan „biztonságos tervezési” követelményeket vezessenek be, amelyek célja a tizenéveseket érintő kockázatok csökkentése.

A korlátozások felülvizsgálata

Von der Leyen elmondta, hogy a Bizottság felülvizsgálta Ausztrália megközelítését a közösségi médiára vonatkozó minimális életkor meghatározása tekintetében, miután az ország elsőként vezetett be ilyen korlátozásokat.

„Amit jelenleg tapasztalunk, az gyermekeink nagymértékű elrablása. Figyelmük, koncentrációjuk és elméjük elrablása” – panaszolta, és arra figyelmeztetett, hogy a közösségi média kialakítása elveheti a gyermekkor örömét.

Aggodalmát fejezte ki az okostelefonokkal kapcsolatban is, összekapcsolva azok fiatalok körében elterjedt használatát olyan problémákkal, mint az alvászavar, a szorongás és az önkárosítás.

Az Európai Bizottság beszámolója szerint a javasolt intézkedések célja, hogy a szülők nagyobb ellenőrzést gyakorolhassanak gyermekeik online élményei felett, miközben nagyobb felelősséget rónak a technológiai vállalatokra.

Von der Leyen azzal érvelt, hogy a platformoknak kell bizonyítaniuk, hogy szolgáltatásaik kiskorúak számára is biztonságosak, ahelyett, hogy a terhet kizárólag a szülőkre hárítanák.

„Európának megvan a hatalma a cselekvésre” – jelentette ki. „Mi határozzuk meg a szabályainkat, nem a nagy technológiai vállalatok.”

A Bizottság elnöke kitért a mesterséges intelligencia gyors fejlődésére is, amelyet a társadalom előtt álló egyik legfontosabb „fordulópontnak” nevezett.

Hozzátette, hogy a mesterséges intelligencia jelentős lehetőségeket kínál, de olyan kockázatokat is rejt, amelyekkel foglalkozni kell, ha teljes mértékben ki akarjuk aknázni előnyeit. Az általa felvetett aggályok között szerepeltek az egyre autonómabbá váló mesterséges intelligencia-rendszerek, valamint annak a lehetősége, hogy a modellek a számukra szánt környezeten kívül is működjenek.

Von der Leyen utalt az AI-ügynököket és rosszindulatú kódokat érintő incidensekre, valamint a fejlesztők által a Hugging Face-szel kapcsolatos incidens nyomán felvetett aggályokra.

Elmondása szerint az EU mesterséges intelligencia törvénye szabályozási „korlátokat” fog biztosítani, miközben lehetővé teszi Európának, hogy szerepet vállaljon a mesterséges intelligencia biztonságáról szóló nemzetközi vitákban.

A Bizottság emellett azt is tervezi, hogy Kanadával, az Egyesült Királysággal és más országokkal együttműködjön olyan kérdésekben, mint a mesterséges intelligencia-modellek értékelése, ellenőrzése, a korai figyelmeztető rendszerek és a biztonság.