Ez volt egy másik gondolat, amit az Atlantic Convergence 2026 konferencia megbeszéléseiből hoztam magammal. Témáink között szerepeltek a tengeralatti kábelek, a mesterséges intelligencia, az energia, az adatközpontok, a kiberbiztonság és a digitális szuverenitás. Minél inkább átfedik egymást ezek a témák, annál nyilvánvalóbbá válik, hogy a kérdés már nem csupán az, hogy hol keringenek az adatok. Hanem az is, hogy hol tárolódnak, hol dolgozzák fel őket, és ki ellenőrzi az adatokhoz hozzáadott értéket biztosító infrastruktúrát.

Portugália fontos adatátviteli csomóponttá válhat Európa, Amerika és Afrika között. Ez rendkívüli lehetőség, de nem szabad megelégednünk azzal, hogy csupán kiváló digitális autópályaként funkcionálunk. Ha az adatok a területünkre érkeznek, áthaladnak a hálózatainkon, de az összes releváns feldolgozás egy másik országban történik, akkor csak egy részét tudjuk kihasználni azoknak a megtakarításoknak, amelyeket ez a kapcsolódás generálhat.

Ugyanez vonatkozik a mesterséges intelligenciára is. Az adatok táplálják a modelleket, lehetővé teszik a szolgáltatások fejlesztését, a piacok megismerését, a vállalatok optimalizálását és a döntések automatizálását. Minél nagyobb az információk tárolására, feldolgozására és felhasználására irányuló kapacitás, annál nagyobb a képesség új termékek és vállalatok létrehozására.

Ez nem azt jelenti, hogy egy digitálisan elszigetelt Portugáliát kellene védeni. Ez pontosan az ellenkezője lenne annak, amire szükségünk van. A digitális gazdaság a nemzetközi hálózatoktól, a nyitott piacoktól, a beruházásoktól és az információáramlástól függ. A digitális szuverenitásnak tehát nem azt kell jelentenie, hogy bezárjuk a digitális határokat, hanem azt, hogy biztosítsuk a választási lehetőséget, a biztonságot, a redundanciát és a túl kevés infrastruktúrától vagy beszállítótól való kisebb függőséget.

Itt válik a vita gazdasági kérdéssé. Az az ország, amely tengeralatti kábeleket fogad, energiát termel, adatközpontokat létesít, adattárolási és -feldolgozási kapacitást fejleszt, valamint olyan vállalatokat hoz létre, amelyek képesek ezt az infrastruktúrát használni, más pozíciót foglal el, mint az, amely kizárólag a külföldön kifejlesztett és feldolgozott szolgáltatások fogyasztására szorítkozik.

Portugáliának megvannak a szükséges elemek egy része. Atlanti-óceáni elhelyezkedéssel, növekvő nemzetközi összeköttetéssel, megújulóenergia-kapacitással, tehetséges munkaerővel és az európai piacba való integrációval rendelkezünk. A kihívás abban áll, hogy ezeket az előnyöket egy teljesebb értéklánccá tudjuk alakítani.

Ezért is kell elkezdenünk úgy tekinteni az adatközpontokra és a digitális infrastruktúrára, ahogyan más stratégiai infrastruktúrákra is tekintünk. Nem azért, mert minden adatnak Portugáliában kell maradnia, hanem azért, mert jövőbeli versenyképességünk egy része attól függ majd, hogy eldönthetjük, hol és hogyan dolgozzuk fel azokat.

Évszázadokon át a kereskedelmi útvonalak ellenőrzése hatalmas gazdasági előnyt jelentett. Ma az útvonalak egyre nagyobb része információt szállít.

Azok, akik ezeket az útvonalakat ellenőrzik, nem irányítják a gazdaságot. De azok, akik nem ellenőrzik az infrastruktúra egyetlen részét sem, amelyen keresztül az adatok áramlanak, tárolódnak és feldolgozódnak, azt kockáztatják, hogy túlzott mértékben függnek attól, ki gyakorolja az irányítást.

A 21. századi gazdaságban a szuverenitás, a versenyképesség és az adatok egyre szorosabban fognak összefonódni. Mert aki az adatokat ellenőrzi, az nem ellenőrzi mindent. De a gazdaság egyre fontosabb részét ellenőrzi.

Állítsa be a The Portugal News-t előnyben részesített hírforrásként a Google-on

GoogleHozzáadás előnyben részesített forrásként a Google-on