Az olyan intézkedések révén, mint a műholdas megfigyelés, a víz alatti érzékelők és az új eltávolítási módszerek, a „Rugulopteryx okamurae invazív makroalgák visszaszorítására irányuló 2026–2030-as nemzeti cselekvési program” egy tavaly jóváhagyott stratégiát valósít meg.

A Környezetvédelmi és Energiaügyi Minisztérium (MAEN) közleményben hozta nyilvánosságra az információt, amelyben Maria da Graça Carvalho miniszter kijelentette, hogy „nem reális az algák teljes felszámolását ígérni”.

A minisztérium azt is kiemeli, hogy a faj jellemzői és elterjedésének mértéke miatt a teljes felszámolás gyakorlatilag lehetetlen.

Ezért a cselekvési program célja a megfigyelés, a terjedés megfékezése és a káros hatások enyhítése, azaz a gyors reagálás az új inváziós területek megfékezése érdekében, valamint a már megtelepedett algák által okozott hatások csökkentése.

Az algákkal szembeni reagálási képesség erősítése érdekében a program például egy nemzeti georeferált adatbázis (WebGIS) létrehozását, megfigyelőállomások telepítését stratégiai pontokon, távoli kamerák kihelyezését kritikus zónákban, valamint műholdas felvételek és pilóta nélküli légi járművek használatát irányozza elő.

Az algák elleni küzdelemben a helyszíni megoldásokat a helyszínhez igazítják, és azok a kézi és mechanikus eltávolítástól a vízoszlopban történő kinyerésig, valamint a visszatartó vagy elterelő gátak telepítéséig terjednek.

A kormány szerint a program magában foglalja a begyűjtött biomassza szivárgásmentes szállítására és ideiglenes szárazföldi tárolására vonatkozó eljárásokat is.

Emellett előirányozza a fenntartható eltávolítási módszerek kidolgozását és tesztelését, a faj környezeti és gazdasági hatásainak értékelését, az ökoszisztémák eltávolítás utáni ökológiai helyreállításának vizsgálatát, valamint a begyűjtött biomassza hasznosítási lehetőségeinek tanulmányozását.

Az érintett közösségeknek (a halászat, az idegenforgalom vagy a fürdőhelyek területétől kezdve) szóló képzési és tudatosságnövelő intézkedéseken túl a terv magában foglalja egy kommunikációs csatorna létrehozását Spanyolországgal és más, az invazív algák előfordulási helyszínéül szolgáló országokkal.

A miniszter szerint a cél az, hogy „az eseti beavatkozásoktól áttérjünk egy olyan országos szintű fellépésre, amely a tudományon, a megelőzésen, a korai felismerésen és a reagálási képességen alapul”.

A minisztérium szerint az algák lehetséges terjedési útjai a ballasztvíz, a hajótesteken kialakuló lerakódások, a halászati felszerelések, az akvakultúra, valamint a természetes terjedés.

A „Rugulopteryx okamurae” az Észak-Csendes-óceánban őshonos barna alga, amely szerepel az Európai Unióban aggodalomra okot adó invazív idegen fajok listáján.

Portugália szárazföldi részén az első észlelések az Algarve-on 2021-re nyúlnak vissza, de az alga már elterjedt az Alentejo partvidékén is. 2024 óta a Cascais környékén is jelen van. Az Azori-szigeteken, ahol 2019-ben azonosították először, már a kilenc sziget közül nyolcon jelen van. A tengeri ökoszisztémákra és a gazdasági tevékenységekre gyakorolt hatások között szerepel a fogások csökkenése, a halászfelszerelések károsodása, a strandok vonzerejének csökkenése, valamint az önkormányzatokra háruló többletköltségek a felhalmozódott biomassza eltávolítása miatt.

„Meg akarjuk védeni a tengeri ökoszisztémákat, és egyúttal csökkenteni szeretnénk a halászokra, az önkormányzatokra, az idegenforgalomra és a lakosságra gyakorolt hatásokat” – mondta a miniszter.