A Trafaria-öböl három területén felállított menedékhelyek a D-EVOLUTION kezdeményezés első szakaszát jelentik a Tejo-torkolatban; a kezdeményezést a WWF Portugal környezetvédelmi szervezet dolgozta ki, és olyan partnerek vesznek részt benne, mint a MARDIVE – a Tengeri Biológiai Sokféleség Megőrzéséért Tudományos és Oktatási Egyesület –, valamint olyan támogató vállalatok, mint a Lidl Portugal, a Solvena és a Pastéis de Belém.

Ezek a szervezetek látogatást szerveztek a helyszínre, hogy megfigyeljék a térségben élő tengeri csikóhal-populáció egyik megfigyelési tevékenységét, amely a közönséges tengeri csikóhal (Hippocampus hippocampus) és a hosszú orrú tengeri csikóhal (Hippocampus guttulatus) fajokból áll, amelyeket 2019-ben fedeztek fel.

A Lusa hírügynökségnek adott nyilatkozatában Gonçalo Silva, a MARDIVE víz alatti beavatkozásáért felelős tudományos búvár és kutató kifejtette, hogy bár számuk megállapítása nehéz, a 2019 óta végzett megfigyelések alapján megállapítható, hogy a Trafaria-öböl tengeri csikóhal-populációja jelentős.

„Ritka fajokról van szó. Általában egy-két példányt látunk, itt viszont, amikor először merülünk le, 10–12 példányt találunk” – mondta.

A tengeri csikók viselkedése

Elmondása szerint a MARDIVE által a Trafaria-folyó partján végzett tudományos munka során megfigyelték, hogy a tengeri csikók a torkolat fenekén található különböző mesterséges szerkezeteket és hulladékokat – köztük elhagyott szupermarketkosarakat – használják, ami jól mutatja e fajok alkalmazkodóképességét a természetes élőhelyek szűkössége miatt.

Így az, ami tengeri hulladékként kezdődött, a fajok számára életmentővé vált.

Ezen tengeri csikófajok mellett a ugyanahhoz a családhoz tartozó „Syngnathus acus” nevű tengeri fajt is nagyon gyakran figyelték meg a területen, amely szintén része ennek a többfajból álló közösségnek.

„Az egyik legfontosabb dolog, ami felkeltette a figyelmünket, az volt, hogy a itt található tengeri hulladékok – főként halászfelszerelések vagy halászattal kapcsolatos tárgyak – között elhagyott bevásárlókocsik is voltak, és láttuk, hogy a tengeri csikók ezeket a menedékhelyeket használják” – mondta, hozzátéve, hogy ekkor merült fel az az ötlet, hogy felhasználják azt, ami úgy tűnt, hogy működik.

Átalakított bevásárlókocsik

Hangsúlyozta, hogy a bevásárlókocsikat két helyi fémmunkás segítségével alakították át, így bevonva a közösség tagjait is a munkába.

„Átalakítottuk a bevásárlókocsikat, hogy felkészítsük őket és minimalizáljuk a kockázatokat: eltávolítottuk a műanyag részeket, alkatrészeket készítettünk és hegesztettünk, hogy a kocsikat a tengerfenékre rögzíthessük, így azok ne mozduljanak el, és így jöjjenek létre ezek a menedékek” – mondta, hozzátéve, hogy ezt a kezdeményezést 2026 és 2028 között figyelemmel kísérik, hogy felmérjék a célfajok menedékhelyek használatát, a kapcsolódó biológiai közösségek fejlődését, valamint a beavatkozás alatt álló terület ökológiai alakulását.

A WWF megemlíti, hogy a kezdeményezés célterülete a Tejo-torkolatban különböző nyomások miatt romlott le, ideértve a tengeri hulladékot, a szennyezést, a víz alatti zajt és más olyan emberi tevékenységeket, amelyek befolyásolják e fajok túléléséhez szükséges ökológiai feltételeket, például a kotrást.