A The Sunday Times beszámolója szerint olyan országok, mint Franciaország, Belgium, Hollandia, Németország, Görögország, Málta, Portugália és Svájc, állítólag azért halasztották el az EES bevezetését, hogy „fenntartsák a határok átjárhatóságát”.

Korábban már folytak tárgyalások az EES bevezetéséről a schengeni térség országaiban, a hivatalos indulás időpontja 2025 októberére, a teljes körű bevezetés pedig a következő áprilisra volt tervezve. A szoftverhibák miatt azonban a hatóságok 150 napos türelmi időszakot biztosítottak, amely alatt nem szükséges biometrikus adatokat gyűjteni, hogy elkerüljék az utazási káoszt, különösen a főszezonban. Ez a kivétel szeptember 6-án kellett volna lejárnia, amint azt a portugál miniszterelnök bejelentette; ennek ellenére kilenc schengeni ország jelezte az Európai Bizottságnak, hogy addig nem vezetik be a rendszert, amíg az összes rendszer megfelelően nem működik.

Erre válaszul Brüsszel informálisan engedélyezte ezeknek az országoknak az EES felfüggesztését, egy olyan mentességgel, amelynek – a The Sunday Times szerint – úgy tűnik, nincs időbeli korlátja. Ugyanezen forrás idézete szerint Gwendoline Cazenave, a vezérigazgató elmondta, hogy az engedély célja a „határátkelés zökkenőmentességének fenntartása”.

Nyomás Brüsszelre

Ezt a visszalépést a légitársaságok, repülőterek és kikötők által Brüsszelre gyakorolt nyomás követi, olyan vállalatok, mint a Ryanair, az EES-re vonatkozó mentesség meghosszabbítását kérik. Az Európai Unió továbbra is azt állítja, hogy az EES megfelelően működik, az utazási cégek észrevételei ellenére.

A The Sunday Times arról is beszámol, hogy az Európai Unió visszalépése az Egyesült Királyság által gyakorolt nyomásnak köszönhető. Úgy tűnik, Apostolos Tzitzikotas, a fenntartható turizmusért felelős európai biztos a nyár elején magánbeszélgetés keretében közölte Heidi Alexander közlekedési miniszterrel, hogy az EES-t szeptember 6-án túl nem fogják érvényesíteni.

Különböző rendszerek

Az EES az egyes országokban eltérő módon működik. Például Portugália és Svédország elérhetővé tett egy alkalmazást, amely lehetővé teszi az utasok számára biometrikus adataik feltöltését. Ezeket az adatokat összekapcsolják egy portállal, amelyet az eu-LISA felügyel – ez egy 400 fős, Észtországban székhellyel rendelkező európai uniós ügynökség, amely nagyméretű informatikai rendszereket kezel.

A biometrikus adatokat – az arcszkennelést és az ujjlenyomat-adatokat – valamint az útleveleket továbbra is beolvassák, és az információkat szintén feltöltik ugyanabba az észtországi adatközpontba. A rendszer ezután összehasonlítja azokat a rendelkezésre álló útlevéladatokkal.

Amikor egy nem uniós utazó legközelebb belép egy schengeni országba, a rendszer korlátozott mennyiségű információt gyűjt, és összehasonlítja azokat az eu-LISA által vezetett központi nyilvántartásokkal.