Szeptember 16-án, szerdán Strasbourgban tartott „Az Unió helyzetéről” szóló vitán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy az EU-nak és Kanadának „a lehető legmagasabb szintre” kell emelnie partnerségét.

A Jornal de Negócios beszámolója szerint az idei uniós helyzetről szóló vitán Mark Carney kanadai miniszterelnök volt a díszvendég.

Von der Leyen azt javasolta, hogy Kanada legyen az EU „társult tagja”: „Gyorsan át kell gondolnunk partnerségeinket. Ezért szeretnék önökkel együttműködni annak érdekében, hogy megnyissuk az utat Kanada előtt, hogy az EU első társult tagjává válhasson” – mondta.

Történelmi első

Ha Carney és a 27 tagállam jóváhagyja, Kanada az Európai Unió első társult tagja lesz.

Az „Unió helyzetéről” szóló vitát megelőzően a The Wall Street Journal egyik cikke arról számolt be, hogy ezt a lehetőséget fontolgatják, Carney azonban elutasította: „Nem törekszünk arra, hogy az EU tagjai legyünk” – mondta. „Amit keresünk – és amiről megkezdjük a tárgyalásokat –, az egy egyedülálló szövetség Kanada és az Európai Unió között” – mondta, hozzátéve, hogy Kanada „ugyanazokat az értékeket és prioritásokat” osztja az EU-val, és mindkettőjüknek „nagyon jól kiegészítő jellemzői” vannak.

A demokráciában gyökerező

Von der Leyen beszédében így jellemezte a Kanada és az EU közötti közös eszményeket: „Közös bennünk az óceán, az értékrend és a világnézet. Most pedig a jövőnket is együtt fogjuk építeni” – mondta, mire a európai parlamenti képviselők és Mark Carney is álló ovációval fogadták – írja a Jornal de Negócios.

Von der Leyen kiemelte továbbá Kanada és az EU közös hitét a demokráciában: „Kulturális, történelmi és társadalmi kötelékeink mélyen gyökereznek” – mondta. „Ugyanúgy tekintünk a világra: a mesterséges intelligenciától a klímaváltozásig, az Északi-sarktól a geopolitikáig. És egységesen álltunk ki Ukrajna mellett, a védelem, a nyersanyagok és az ellátási láncok terén is. De mindenekelőtt Európa és Kanada hisz a demokráciában.”

Kereskedelem, védelem és vámvisszavágás

Ez a javasolt partnerség egy olyan időszakban jön létre, amikor Kanada és az Egyesült Államok között egyre éleződő kereskedelmi háború folyik, és Ottawa a Trump-kormányzat által bevezetett vámokra megtorló intézkedésekkel reagál. Ursula von der Leyen szerint „ez a partnerség nem senki ellen irányul”, hanem „egy közös erő” létrehozását célozza.

Ezzel párhuzamosan a Brüsszel és Washington közötti kapcsolatok egyre feszültebbé váltak: éles nézeteltérések és az Egyesült Államok részéről egymást követő új vámok bevezetésével való fenyegetőzés jellemzi a viszonyt, ahogyan az a Grönlandot érintő vita során is történt.

A kereskedelem és a védelem tekintetében von der Leyen azzal érvelt, hogy egy partnerség megerősítené a két fél közötti együttműködést. A kereskedelmi kapcsolatok kevesebb mint egy évtized alatt 75 százalékkal bővültek, miután 2017-ben életbe lépett az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás (CETA). Brüsszel a Jornal de Negócios beszámolója szerint arra számít, hogy a következő években a gazdasági integráció mélyülésével ezek a kapcsolatok még tovább erősödnek.

Szövetség a jövőért

Beszédében von der Leyen kijelentette, hogy a partnerség a CETA-ról a Jövő Szövetségére fog átalakulni a jólét és a gazdasági biztonság megteremtése érdekében. Ezután felsorolta azokat a különböző projekteket, amelyekben az EU és Kanada együttműködni fog: „Az intelligens iparágakon fogunk dolgozni. Technológiai szövetséget fogunk létrehozni. Integráljuk a védelmi ipari bázisokat. Az Északi-sarkvidéket kiemelt közös projektként fogjuk kezelni. Dolgozni fogunk az energia, a kritikus fontosságú ásványi anyagok és az akkumulátorok, valamint a mesterséges intelligencia, a kvantumszámítás, a kiberbiztonság és a gazdasági biztonság területén.”

Von der Leyen szerint a hatalom nem a legerősebbeké, a leggazdagabbaké vagy azoké, akik a leghangosabban szólalnak fel, hanem „mindannyiunké”, és a demokráciák azon szabadsága, hogy eldöntsék, kivel működnek együtt, az EU alapvető meggyőződése.