Úgy vélem azonban, hogy egy ugyanolyan fontos kérdést hagyunk figyelmen kívül: milyen városokat építünk valójában? A város nem csupán épületek és infrastruktúra összessége. Olyan tér, ahol az emberek élnek, dolgoznak, fogyasztanak és gazdasági tevékenységüket folytatják. Építhetünk több ezer új lakást, és mégis képtelenek lehetünk javítani az életminőségen, ha ezek a házak nem illeszkednek be egy működőképes, akadálymentes és gazdaságilag dinamikus térségbe.

Évtizedek óta a portugál városfejlesztést gyakran a perifériák felé történő lakásépítési terjeszkedés jellemzi, amelyet nem mindig kísér a közlekedés, a szolgáltatások és a foglalkoztatási lehetőségek arányos növekedése. Az eredmény számos régióban látható, ahol naponta több ezer ember az autóra van utalva, hogy eljusson a munkahelyére vagy igénybe vehesse az alapvető szolgáltatásokat. Ennek a valóságnak jelentős gazdasági következményei vannak. Az ingázással elvesztegetett idő költségeket jelent a családok számára, csökkenti az egyéb tevékenységekre fordítható időt, és korlátozhatja a szakmai mobilitást. Amikor a termelékenységről és a versenyképességről beszélünk, ritkán vesszük figyelembe, hogy a városok szervezete is közvetlenül befolyásolja a gazdaságot.

Van azonban egy lehetőség is, amely nagyobb figyelmet érdemel: a városi regeneráció és a meglévő épületek hasznosítása. Portugáliában vannak üresen álló ingatlanok, régi ipari létesítmények, kihasználatlan kereskedelmi helyiségek és olyan épületek, amelyek már nem felelnek meg a jelenlegi igényeknek. Átalakításuk – amennyiben az műszakilag és gazdaságilag megvalósítható – lehetővé teheti lakások, szolgáltatások és új üzleti tevékenységek létrehozását anélkül, hogy kizárólag a városi terjeszkedésre kellene támaszkodni. A felújításnak nem csupán az épületek helyreállítására kell törekednie, hanem arra is, hogy visszahozza a gazdasági és társadalmi tevékenységet azokba a területekbe, amelyek elvesztették dinamizmusukat. Egy ingatlanbefektetés valódi hatása nem csupán az ingatlan értékének növekedésében rejlik, hanem abban is, hogy képes új életre kelteni azt a környéket, ahol található.

Az ingatlanágazatnak is lépést kell tartania ezzel a szemléletváltással. Egy ház értéke nem csupán méretétől, építési minőségétől vagy energiahatékonyságától függ. Az is befolyásolja, hogy milyen közel vannak a közlekedési lehetőségek, a szolgáltatások, a közterek és a munkalehetőségek. Ezért a városi tervezéshez szorosabb együttműködésre van szükség az önkormányzatok, a fejlesztők, a befektetők és a vállalatok között. A demográfiai és technológiai átalakulások még fontosabbá teszik ezt az együttműködést. A népesség elöregedése, a hibrid munkavégzés és a digitalizáció megváltoztatják az épületek és a városi terek használatának módját, ami rugalmasabb és alkalmazkodóképesebb megoldásokat igényel.

Portugáliának több lakást kell építenie, de egyúttal jobban ki kell használnia meglévő örökségét, és újragondolnia kell városai szervezésének módját. A városfejlesztés sikerét nem csupán az épített épületek számával vagy a befektetések volumenével szabad mérni. Azt annak alapján is kell értékelni, hogy mennyire képes közelebb hozni a lakhatást és a foglalkoztatást, csökkenteni a felesleges ingázást, vonzani a gazdasági tevékenységet és jobb életkörülményeket biztosítani. A jól megtervezett város nem csupán kellemesebb lakóhely. Hatékonyabb, versenyképesebb és jobban felkészült a jövőre is. Hiszen az épületek építése ugyan fontos, de olyan városok létrehozása, ahol az emberek és a vállalkozások virágozhatnak, sokkal nagyobb kihívást jelent.

Állítsa be a The Portugal News-t előnyben részesített hírforrásként a Google-on

GoogleHozzáadás előnyben részesített forrásként a Google-on