Portugália az egyetlen nyugat-európai ország, ahol a hét napjait – a szombatot és a vasárnapot kivéve – számokkal jelölik. Vajon Portugália túl katolikus ahhoz, hogy a hét napjait pogány istenekről nevezze el?

Ez a nyugat-európai hétnapok elnevezési szokás valószínűleg Skandináviából, illetve a vikingektől származik. A skandinávok a hét napjainak ugyanazokat a neveket használják, mint Nyugat-Európában, kivéve a szombatot; azt mosásnak vagy fürdőnapnak nevezik. Igen, hetente egyszer tényleg mosakodnak!

Kelet-Európában más a helyzet

Vegyük például Lengyelországot és Oroszországot: ezekben az országokban a napok nem ugyanazt a mitológiai jelentést hordozzák, mint sok nyugat-európai nyelvben. Míg a germán nyelvek (például az angol és a német) és a román nyelvek (például a francia és a spanyol) a napok többségét pogány istenekről vagy bolygóistenségekről nevezték el, a lengyel nyelv – akárcsak az orosz – egy szó szerinti, leíró és numerikus számlálási rendszert alkalmaz, amely a vasárnapot veszi alapul. A hét napjainak elnevezése náluk a vasárnappal kezdődik, mint a „semmit nem csinálás” napjával, a hétfő pedig egyszerűen a vasárnap utáni nap. A kedd tehát a hét második napja, a csütörtök a negyedik, a péntek pedig az ötödik. A szerda pedig annyit jelent, mint „középső”. Van benne némi logika, nem igaz?

Hétvégi napok

A szombat és a vasárnap a germán és a román nyelvekben kissé eltérő jelentéssel bír. A germán nyelvekben a szombat a Szaturnusz napja. A román nyelvekben a „sabado” a latin „sabbatum” szóból származik, amelynek gyökerei a héber „shabbat”, azaz a pihenőnapig nyúlnak vissza. A latin és román nyelvekben pedig a vasárnap nem „Sunday”, hanem „Domingo”, „Dimanche” vagy „Domenica”, azaz az Úr napja.

Forrás: TPN; Szerző: Scarlett Verkuijlen;

Miért hét napból áll a hét?

A hétnapos hét az ókori babiloniakig nyúlik vissza, i. e. 2300 körülre. Alapját a hét égitest (Nap, Hold, Mars, Merkúr, Vénusz, Jupiter, Szaturnusz) tiszteletben tartása képezte, és Kr. u. 321-ben Konstantin császár hivatalossá tette az egész Római Birodalomban. A 12 hónapos év a korai, 10 hónapos római rendszerekből alakult ki: január és február körülbelül i. e. 700-ban került hozzáadásra, majd később Julius Caesar egységesítette.

Két naptár

Az egyik naptár az amerikai barátnőm, Jené, a másik pedig a holland–svéd barátnőm, Evie-é.

Egyébként, amikor időpontot egyeztetek, még mindig gyakran lefordítom a fejemben a napot angolról portugálra vagy portugálról angolra, mintha ezzel akarnám biztosítani, hogy jól értettem-e.

Még 13 év után is, hogy itt élek. Szomorú, nem igaz?

Kivéve a pénteket (Sexta), azt valahogy mindig eltalálom…